Bejegyzések

75 éves a Kétágú Templom Vegyeskara

Kép
  1947 november 27-én, egy csütörtöki napon, a délutáni istentisztelet után alakult meg a Kolozsvár Alsóvárosi Református egyházközségben az első vegyeskar Valádi György lelkipásztor kezdeményezésére. Történelme során a gyülekezeti szolgálat mellett résztvett kórustalálkozókon, vendégszerepelt gyülekezet látogatásokon. Szívesen énekel kánonokat, két-háromszólamú énekeket, de igényesebb műveket is megtanul. Jelentősebb állandó szolgálatai a gyülekezetben a nagypénteki passió istentisztelet, a havi imaistentiszteletek, Szentháromság-vasárnapi kórustalálkozó, az imaheti istentszteletek és a karácsony szentesti ünnepi istentisztelet.   Karnagyai 1979-től: Adorjáni Albert Adorjáni Dezső Radovics József  Visky Krisztina  Bak Éva Adorjáni Júlia Katalin Sógor Csilla  

Énekelt reformáció - gyülekezeti énekmaraton - második kiadás

Kép
  Huszonöt éves a református énekeskönyvünk. Az anyanyelvű igehirdetés és gyülekezeti éneklés a Reformáció fontos vívmánya. A gyülekezet éneklése Istent dicsőítő imádság, amely ugyanakkor tanítás és hitvallás is. Ahogy azt a huszadik évfordulón is tettük, most is megrendeztük az Énekelt Reformáció énekmaratont Kolozsváron, amelyhez Erdélyből és Magyarországról, 11 helyszínről, 27 gyülekezet csatlakozott. A helyszíneket az Agnus rádió Facebook oldalán élő közvetítéssel kapcsoltuk össze. ( https://www.facebook.com/agnusradio ) Tervezett program és helyszínek: OKTÓBER 30., SZOMBAT 8.00 - 19.00 KOLOZSVÁR KÉTÁGÚ TEMPLOM • Sógor Csilla (orgona) • ÁHITAT - szolgál Adorjáni László lelkipásztor • Kolcsár Katalin (ének) - Sógor Csilla (orgona) • Sógor Csilla (orgona) • BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar, dr.Miklós Noémi (orgona), Jánó Kinga és Gorzó Boglárka (ének) és Nagy Anikó (furulya) • FIKE band • Zágoni Tamás (ének), Sógor Csilla (orgona) • Laudate együttes (K-vár Alsóváros) •

Énekeskönyvünk előnyei és kihívásai. Régi és új ének

Kép
Elhangzott az Énekelt reformáció előadássorozat ötödik napján, 2016. október 28-án, pénteken. Előadó:   Dr. Bódiss Tamás   Az erdélyi és magyarországi énekeskönyvek közös anyaga Adalékok a mai énekeskönyvek és a gyülekezeti éneklés kérdéseinek értékeléséhez (Dr. Bódiss Tamás) A reformáció utáni két évszázad a Kárpát-medencei protestáns gyülekezeti éneklés történetében felekezeti és területi szinten is egységes képet mutat. Lényegében ugyanaz az énekanyag található a váradi, kolozsvári és debreceni kiadású református, de a Felvidéken nyomtatott evangélikus gyűjteményekben is. Az énekeskönyvek az ismert énekek összegyűjtése és közreadása nyomán születettek meg. [1]  A nyomtatási munkák közben megismert esetleges újabb dicséreteket egyszerűen hozzátették a már kinyomtatott oldalakhoz. [2]  Ha az újabb és újabb kiadásokból el is maradt néhány ének, sokkal több volt a bővítés, így a repertoár egyre gyarapodott, az énektárak vastagodtak. Míg a legelső ismert gyűjtemények

„Én nem tudom,… mint zeng az egész ég” Kontrafaktumok a református énekeskönyv új énekei között

Kép
Elhangzott az Énekelt reformáció előadássorozat negyedik napján, 2016. október 27-én, csütörtökön. Előadó:   drd. Benkő Tímea Kolozsvár   Szeretettel köszöntök mindenkit, itt a templomban és a rádiókészülékek előtt, illetve azokat, akik internetes közvetítésben követik az előadást. Kontrafaktumok a református énekeskönyv új énekei között. A kontrafaktum nem csak zenei kifejezés, hanem a művészetben olyan előállítási eljárás, mely egy műalkotásból bizonyos alaki elemek megőrzésével új műalkotást hoz létre. A zenében a kontrafaktum egy új szövegnek valamely már meglévő szöveges dallamra való alkalmazását jelenti. Az egyházzenében a kontrafaktum egy olyan „új” ének, melyet úgy alkottak meg, hogy egy világi éneket egyházi tartalmú szöveggel láttak el. Létezik egy másik fogalom is, a zenei paródia, melyet ugyanennek a módszernek megnevezésére használnak, attól függetlenül, hogy a dallam, melyre az új szöveget alkalmazzák, milyen, világi vagy vallásos hátterű, [1] Illetv

AZ ÉNEKESKÖNYV LUTHER ÉNEKEI

Kép
Elhangzott az Énekelt reformáció előadássorozat harmadik napján, 2016. október 26-án, szerdán. Előadó: Kissné dr. Mogyorósi Pálma Nyíregyháza AZ ÉNEKESKÖNYV [1] LUTHER ÉNEKEI A  reformáció  során az  egyházzene  megújítására is sor került. Luther az egyházi ének fontosságát hangsúlyozta a hívők lelki életében, és sokat tett azért, hogy a hívők is aktívan bekapcsolódhassanak a  liturgiába . Ilyen megfontolásokból a  latin  nyelvű, az egyszerű ember számára nehezen megtanulható  katolikus  egyházi énekeket  német nyelvű , könnyen megjegyezhető népénekekkel kívánta helyettesíteni. Ezt a célt szolgálták a korálok.

Genfi zsoltárok a magyar kórusirodalomban

Kép
Elhangzott Énekelt reformáció előadássorozat második napján, 2016. október 25-én, kedden. Előadó:  Dr. Péter Éva Kolozsvár A zsoltár szó jelentését kutatva a következő értelmezéseket találtam [1] : az Ószövetség egyik könyvét alkotó vallásos ének; egyházi ének; zsoltárkönyv. Maga a zsoltárkönyv jelentés is többértelmű:   Szentírást olvasók számára   az Ószövetségbe foglalt, százötven zsoltárt tartalmazó, öt zsoltárkönyvet jelenti; Bencédi Székely István, Krakkóban, 1548-ban kiadott munkájában a zsoltárkönyv megnevezés a százötven bibliai prózazsoltár gyűjteményét jelenti [2] . Heltai Gáspár, Kolozsváron, 1560-ban kiadott munkájának címlapján „ SOLTAR , AZ AZ , SZENT DAVIDNAC , ES EGYEB Prophetaknac P s almu s inac, auagy I s teni dichireteknec k o nyue …” szintén zsoltárkönyv értelmezés olvasható; azonban a XVI. században a zsoltár szó megverselt bibliai zsoltárokat és azok gyűjteményét is jelenti. Ismert Bogáti Fazakas Miklós ( 1548–1598 u. ), 1582-ben elkészült, kézirat

Az 1996-os énekeskönyv zsoltárparafrázisai

Kép
Elhangzott Énekelt reformáció előadássorozat első napján, 2016. október 24-én, hétfőn. Előadó: Sógor Csilla egyházzenész A héten elhangzó előadásokkal a Reformáció500 rendezvénysorozathoz kapcsolódunk. Az előadásokkal az immár 20 éve megjelent, és gyülekezeteink szolgálatában álló énekeskönyv énekeit szeretnénk közelebb hozni mindnyájunkhoz. „Az énekeskönyv harangláb akarna lenni ; sokhelyütt mégis fejfa lett belőle.” - írja Csomasz Tóth Kálmán (1902-1988, református lelkész, teológiai tanár, zenetörténész)- „Ha akarod, hogy harangláb legyen, húzzad meg a szíved és a jó tanítást befogadó értelmed harangjait és jó énekléssel segítsed dicsérni az Urat”. 1543. évi genfi Ágendás könyv előszavában így ír Kálvin: „Az éneklés igen ajánlatos, mint az ige hirdetésének, hitünk megvallásának és imádságunknak (dicséretünknek, hálaadásunknak és könyörgésünknek) közös, ünnepélyes és szívből fakadó kifejezése”. - Dr. Révész Imre fordítása (jugoszláviai ref. énekeskönyv előszava, 19